Jéhn család Óbánya

 

Falusi turizmus, falusi vendéglátás,

vendégház, szállás, apartman Óbányán.

 

BELÉPÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Linkek

websas.hu

ujvonal-autosiskola (Mohács)

Mívestojás

EggPort faragott tojások Petkó Csaba

Olaszauto.click.hu - Alfa Romeo, Fiat,Lancia, Ducato alkatrész

 

 

Az ez alatti részek A keresőrobotok kedvéért kerültek az első lapra, a menüpontok alatt minden formázva elérhető.

Elnézést kérek, még új a lap próbálom minnél jobban felindexeltetni.


1 2 3 4 5

Óbányáról:

Óbánya fekvése:

Óbánya – a két domb közt fekvő kis község a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. Egészen pontosan Baranya-megyében, Bonyhád és Pécs között, a Pécsváradi kistérségben, a 6-os foút mellett találhatjuk meg. Területe 7,49 km2, amelyen jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő.

Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Óbánya története:

A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt "magyar Svájcként" is emlegetett óbánya (németül Altglashütte) területének már az árpád korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű.

A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az öreg patak fut végig. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent. A községben 89 ház őrzi a múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos faluképet. Az utóbbi években nem építettek új házat a KSH adatai alpján.

Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Óbánya nevezetességei:

A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül óbánya kapta meg elsoként a Kós Károly díjat, 1992-ben. útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel, szenyvízcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Ezenkívül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglő is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a távolsági busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található.

Élénk gazdasági életről óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban.

Számos turisztikai és idegenforgalmi létesítményt kell megemlíteni. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellet különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az előzőeken kívül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. így nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élohelye.

Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve őrzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác – ez az építészeti hagyomány a 19. századból maradt fent.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget.

A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzüek, mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere ősökkel is büszkélkedhető) munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz. Főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk.

A német olvasókör és a Német Kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya.

A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester.

A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét – hutzel – a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs" megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Ezidőtájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék" – „Hutzelrod" – a hegyről. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés.

Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Jéhn család a falusi turizmusért!

Óbányán.

Szeretettel várjuk a tiszta levegőre, madárcsicsergésre ébredni vágyó vendégeket az óbányai apartman házunkban. A vendégházaink közül kettő apartman jellegű, családok illetve kisebb baráti társaságok elszállásolására alkalmas. A vendégházak két-két szobából, nappaliból, felszerelt konyhából és fürdőszobából állnak. Ezenkívül csoportok számára táborozási, osztálykirándulási szálláslehetőságünk is van. Főzési lehetőség biztosított. Túra vezetést és erdei iskola szervezését vállaljuk.

Vegyes kereskedésünkben megtalálhatja az üdüléshez szükséges alapvető élelmiszert, vegyiárut, zöldséget és hentesárut. Rendelést felveszünk, a csoportoknak kiszállítjuk. A bolt melletti helyiségben ajándékot, süteményt és fagylaltot is árusítunk.

A falu füstös kis kocsmájában még megtalálhatja a régi hangulatot!

Németül is beszélünk.

 

  1. Jéhn vendégház, vendégházak-Óbánya falusi turizmus
    Jéhn család Óbánya. Falusi turizmus, falusi vedéglátás. Óbánya. A vendégházaink közül kettő apartman jellegű, családok ill. szállás,szálláshely,szálláshelyek,kisebb baráti társaságok elszállásolására alkalmas. A vendégházak két-két szobából, nappaliból, felszerelt konyhából és fürdőszobából állnak. Ezenkívül csoportok számára táborozási, osztálykirándulási szálláslehetőságünk is van. Főzési lehetőség biztosított. Túra vezetést és erdei iskola szervezését vállaljuk. Óbánya.
    Jéhn család Óbánya. Falusi turizmus, vedéglátás, vendégház, vendégházak,déldunántúl,dunántúl,baranya,megye,olcsó,barátságos,ár,árak,kedvezõ,programok,ló,lovaglás, gyerektábor, gyermektábor,pihenés,kikapcsolódás,természetjárás,apartman,apartmanok,szállás,szálláshely,diákszállás,déldunántúl,óbányai,
  2. szállás szálláshely szálláshelyek apartman apartmanok Óbánya. Szálláshelyek Óbányán. vendégházak · panziók · turistaszállók · Szálláshelyek árkategóriák szerint. Vendéglátás Óbányán. Programok Óbányán patak,pisztráng,pisztrángos,tó,program,programok,szabadidő,tevékenység,parasztház,madarak,óbánya,kelet,őz,őzek,szarvas,szarvasok,mecseki,mecsek,tájvédelmi,óbánya, obanya, óbanyán
körzet,patak,patakok,lovastúra,szálláslehetőség,bakancsos,turizmus,óbányai,jéhn,attila,telefon,ár,forint,kedvezmény,
A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül óbánya kapta meg elsoként a Kós Károly díjat, 1992-ben. útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel, szenyvízcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Ezenkívül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglo is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a távolsági busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található.
Élénk gazdasági életről óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban.
Számos turisztikai és idegenforgalmi létesítményt kell megemlíteni. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellet különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az előzőeken kívül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. így nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élohelye.
Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve őrzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác – ez az építészeti hagyomány a 19. századból maradt fent.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget.
A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzüek; mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere ősökkel is büszkélkedhető) munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz. Főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk.
A német olvasókör és a Német Kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya.
A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester.
A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét – hutzel – a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs" megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Ezidőtájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék" – „Hutzelrod" – a hegyről. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés.
Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
csoport,csoportok,iskola,iskolai,iskolák,diák,diákok,kedvezmények,csoport,csoprtok,csoportos,óbánya,jéhn,család